Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara emlékévet hirdetett Forrai Katalin születésének közelgő 100. évfordulója alkalmából, tisztelegve a magyar zenepedagógia és a kisgyermekkori zenei nevelés meghatározó alakjának életműve előtt.

Az emlékév első eseményeként 2026. április 25-én az Ének-zenei Tanszék szakmai napot szervezett meghívott előadókkal és vendégekkel. A gondosan összeállított program célja volt, hogy Forrai Katalin sokrétű pedagógiai tevékenységét bemutassuk, valamint újra felhívjuk a figyelmet gazdag módszertani örökségének értékeire.

„Kati néni” több mint ötven éven át nevelte a kisgyermekeket a zene szeretetére, Kodály Zoltán útmutatásait követve, pedagógusokat oktatva határainkon innen és túl. Tanításai ma is időtállók; rajtunk múlik, hogy nyomában felnőjünk a kisgyermekkori művészeti nevelés feladataihoz.

Ezt a gondolatot erősítette meg Döbrössy János tanár úr megnyitó beszédében is: „Vigyétek a fáklyát” – idézte Forrai Katalint, kiemelve a pedagógusképző intézmények felelősségét az örökség továbbadásában. „A módszertani műveltség lényege az óvónő sokoldalú képzettsége és az a képesség, hogy alkalmazkodni tudjon az adott csoport életkorához, sajátos összetételéhez, fejlődési üteméhez, és megtalálja ahhoz a nevelés leghatékonyabb formáját, anyagát, módszereit” - idézett Ének az óvodában könyvéből.

A nap elején Forrai Katalint láthattuk, hallhattuk az emlékére 2016-ban megjelent A mester tanít DVD -ről, majd M. Dietrich Helga idézte fel személyes emlékeit, tapasztalatait melyeket a Józsefvárosi Csobánc utcai zeneóvodai foglalkozásokon Forrai Katalin személyes példája során szerzett. Szavai nyomán megelevenedett az a pedagógiai szemlélet, melynek fő mottója: az együtténeklés és játék a közösségben nyújtott élmény természetes formája .

A délelőtti műhelyfoglalkozások „Forrai Katalin nyomában” címmel várták az érdeklődőket. A résztvevők bepillantást nyerhettek a komplex művészeti nevelés lehetőségeibe, az ölbeli játékok és hangutánzók világába, valamint a népi és komponált gyermekdalokhoz kapcsolódó, mozgással gazdagított zenei tevékenységekbe. A foglalkozások közös üzenete az volt, hogy a zenei nevelés alapja a gyermeki érdeklődés felkeltéséből induló, játékos és élményszerű tanulás. A népi dalosjátékokhoz kapcsolódó mozgásformák természetes módon készítik elő a tánc elemeit is, miközben a személyiség egészére hatnak.

A szünet után közös éneklésre került sor a Forrai Katalin Emlékteremben, majd a Marcibányi téri Kodály Iskola gyermekcsoportja kedves játékfűzérrel örvendeztette meg a közönséget.

A délutáni előadások tovább gazdagították a szakmai programot. Dr. Kalmár Magda beszélt személyes találkozásairól Kati nénivel és szakmai kapcsolatukról is ,ami számára az 1970-

es évektől kezdve meghatározó fontosságú volt. Előadásában a közös megfigyelésekről hallhattunk, melyek során együtt vizsgálták a zenei nevelés hatását az óvodáskorú gyermek nyelvi-, gondolkodási képességeire és a kreativitás fejlődésére. Az eredményeki hazai és nemzetközi fórumokon is megjelentek, többek között a Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság (ISME) rendezvényein, később nemzetközi összehasonlító vizsgálatokkal is bővültek. Az előadás külön értékét adták az archív felvételek, amelyeken Forrai Katalin kecskeméti gyermekekkel foglalkozik.

Sándor Ildikó előadása a néphagyomány, a népi énekesjátékok mozgás elemeinek kapcsolatára irányította a figyelmet, párhuzamot vonva a táncpedagógia és a Forrai Katalinnál tanult módszertani szemlélet között.

A szakmai nap utolsó részében emlékezők szavai egybehangzóan erősítették meg: Forrai Katalin kivételes pedagógus volt, aki generációk gondolkodását formálta. Pedagógiai tudatossága, személyes példája a kisgyermekkori művészeti nevelés megalapozásához ma is irányt mutat.

A vendégek közül néhányan - akik megosztották személyes emlékeiket :

Márkusné Natter-Nád Klára - zenei szakíró - zeneakadémista koruk óta ismerte, később a Magyar Kodály Társaság tagjaiként is gyakran találkoztak. Emlékeiben úgy él Kati néni, hogy egyénisége, elhivatottsága, meggyőző tudása tette méltán elismert pedagógussá.

Tomor Lajosné kollégaként és barátként emlékezett rá, az Országos Pedagógiai Intézetben töltött évekből, az Óvodai Alapprogram születésének időszakából és amikor Kati néni elindította az óvodai ének munkaközösség vezetők országos tanfolyamának sorozatát az 1970-es években.

Rózsa Judit, aki Kati néni bölcsődei kisgyermeknevelők számára szervezett ének óráira és tanfolyamaira emlékezve felidézte azok oldott atmoszféráját, a sok ölbeli játék és az énekek közös tanulását, a napjainkban is hasznos Ének a bölcsődében könyv módszertani tudatosságát.

Gróh Ilona, aki Kati néni személyes tanácsai után vállalkozott a később méltán népszerűvé vált Ringató zenei nevelési program megalapítására.

Laczkóné Pálfi Alojzia a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és Forrai Katalin szoros kapcsolatáról mesélt.

Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke - aki bár személyesen nem tudott jelen lenni - írásban küldte el emlékeit a hasznos szakmai konzultációkról: Forrai Katalin a magyar köznevelés legnagyobbjai közé tartozik, aki maradandó értéket alkotott.

…..

A hosszúra nyúlt, tartalmas napot a Nyitnikék Kamarakórus műsora zárta Döbrössy János vezetésével.